„Szép jel és szép csillag…”
E nap vízválasztó: meghitt, szép karácsony zárul, farsang kapuja kitárul. A három napkeleti bölcs megérkezik Betlehembe a kis Jézushoz. Ezen a napon a templomban vízszentelést tartottak: a szentelt víznek mágikus erőt, gyógyító, gonoszűző, rontást megelőző szerepet tulajdonítottak. Ennek nyomán alakult ki a házszentelés hagyománya is...
A lassan feledésbe vesző, de hagyományokban, hiedelmekben gazdag jeles napra a harmadik évfolyam így készült: hétfőn rajzok készültek Dorottya nénivel. Kedden, szerdán leírták e nevezetes nap szokásait, a vízkereszthez kapcsolódó időjárási megfigyelésekről beszélgettünk, mesét olvastunk a három bölcsről, felidéztük az előző tanévekben megtanult „Szép jel és szép csillag… éneket, házikót hajtogattak és díszítettek többek között a 20*G+M+B*22 jellel, majd a füzetükbe ragasztottak.
Csütörtökön mi nem házról házra jártunk január 6-án, mint a régiek, hanem teremről teremre kopogtattunk be oda, ahol szívesen fogadtak bennünket. A fiúk háromkirályoztak, egy közülük a legfontosabb kelléket a kiugratható, rugós szerkezetű csillagot vitte, a többinél kard volt. Az éneklésben a lányok segítették őket. „Be szabad-e jönni a csillagokkal háromkirályt köszönteni?” – kérdezték, majd elénekelték a „Háromkirályok napján…” kezdetű dalt. A refrénre a csillagot „kiugrasztották”, a kardokat magasba emelték.
A végén Adja Isten, hogy több vízkereszt napját is megérhessünk, erővel, egészséggel eltölthessünk! jókívánsággal továbbálltak.
Mi is ezt a jókívánságot üzenjük a kedves Olvasónak!
Szöveg: Szabó Bea Fotók a GALÉRIÁBAN
